A kis parfüm “őrök”

Avagy parfüm természetes alapanyagokból

Kik is a parfüm őrök? Nos, valójában a parfumeur-ök az illatok és az illatkeverés azon szakértői, akik személyre szabott illatokat terveznek, egyéni megrendelésre.

Kis Krisna-völgyi iskolánkban is vállalkoztunk egy ilyen jellegű misszióra, no nem a profik szintjén, csupán az alkotás kedvéért.

Egy kis elmélettel kezdtünk, amiben az illóolajak hatásairól, típusairól volt szó, majd nekifogtak a gyerekek a lényegnek.

Végigszagolgatták a készleten levő illóolajakat, és kiválasztották a nekik szimpatikus illatokat. 2-3 illatnál nem választottak többet, nehogy diszharmonikussá váljon a kompozíció 🙂

A kiválasztott illókat aztán egy spricnisüvegbe töltött rózsavíz alapba tettük, jól átforgatva az üveget és összerázva a tartalmát.

Mivel emulgeálószert, sem más olyan szert nem tettünk az üvegbe, amely segítené az illóolaj és rózsavíz elegyedését, ezért ezt minden használat előtt ajánlatos jól fel rázni.

A gyerekek az eredménnyel nagyon elégedettek voltak, és még mielőtt magukon kipróbálták, felajánlották az oltár előtt az Istenségeknek, ahogyan a nagyok szokták a reggeli istentisztelet során.

 

 

Vizes krém, avagy emulzió készítése – Zöld Háztartás foglalkozás

Az iskolásoknak korábban ígértem, hogy a balzsamok után, majd ha gyakorlottabbak leszünk, vizes krémet (emulzió) is fogunk készíteni. Én már szinte megfeledkeztem róla,de ők számon kérték rajtam:). Mit volt mit tennem, nekifogtunk egy alkalommal egy ilyen vizes krém készítésének.

Receptnek egy egyszerű alapreceptet vettünk. A vizes fázis természetesen rózsavíz volt, az olajos fázisnak pedig a könnyen beszerezhető olívaolajat választottam. Ehhez az Emulsan nevű  emulgeátort választottam.

Első körben felelevenítettük a korábban már átvett emulziókról tanultakat:

A vizes krémek (emulziók) alkalmazásának sok előnye van a zsíros társakkal szemben, azonban elkészítése bonyolultabb, ezenkívül tartósítást is igényel (hacsak nem használjuk el 1 héten belül). Nehézsége abban rejlik, hogy a víz nem keveredik az olajjal. Ahhoz, hogy mégis egyben maradjanak, emulgeálószerre van szükség, olyan anyagra, ami a vízzel és az olajjal is jól elkeveredik, és nem hagyja őket szétválni.

Természetes emulziók pl: tej (O/V), vaj (V/O).

Az emulzió tehát vizes és zsír/olaj fázist is tartalmazó, fázisaira szét nem eső krém, melynek stabilitását emulgeátorokkal érhetjük el legkönnyebben.

Az emulgeátorok:

Itthon kapható emulgeátorok, melyek ugyan vegyileg előállított, de a natúrkozmetikában engedélyezett, káros hatás nélküli, ún, zöld kemikáliák Pl: Emulsan, Lamecreme, Lysolecithin, Fluidlecitin, Emulgeáló viasz, Olivem, Sucragel, BTMS, Plantemuls,

Természetes emulgeátorként a lanolin, és bizonyos esetekben a méhviasz szolgálhat.

A pontos használatuk eltérhet egymástól, a forgalmazónál kell beszerezni az erre vonatkozó információkat

Az emulgeálás:

A hozzávalókat fel kell melegítenünk. lehetőleg gőzfürdőben (egy vízzel teli edénykébe állítjuk a hőálló üvegcséket, majd beüzemeljük a tűzhelyet ügyelve arra, hogy a víz ne melegedjen 100 C fok fölé). Ezután a keverés következik, habverő, turmix vagy tejhabosító segítségével

Az emulziók fajtái:

Víz az olajban keverékek (V/O): az olaj van nagyobb mennyiségben, zsírosabb krémek. Pl éjszakai krémek, napozószerek, popsikenőcsök, stb.

– Olaj a vízben keverékek (O/V): a krém nagyobb része víz, így gyorsabban felszívódik, nem hagy zsíros érzetet maga után. Könnyen lemoshatóak, de száríthatják is a száraz, öregedő bőrt. Pl. nappali krémek. Nem mindegyik emulgeálószer alkalmas O/V keverékhez, vagyis csak kevés vizet tudnak felvenni.

A krémkészítés fázisai

–  Olaj fázis: ezeket az anyagokat egy hőálló üvegtálban melegítsük fel gőz fölött 70 °C-ra. Ide tartozik az olajok, zsírok többsége, az emulgeálószerek, sűrítők és egyéb olajban oldódó anyagok. Kivétel azok az anyagok, amik hőérzékenyek.

– Víz fázis: ezeket az anyagok egy másik hőálló edényben szintén felmelegítjük 70 °C-ra. Ide tartoznak a víz alapú anyagok: desztillált víz, virágvizek, aloe vera gél, egyéb vízben oldódó anyagok.

– Hűlési fázis: ezeket az anyagokat a már összekevert emulzióhoz tesszük, mikor lehűlt 45-50 °C alá. Ide tartoznak a hőérzékeny anyagok: illóolajok, tartósítószerek, vitaminok stb.

Ez után következett a folyamat érdekesebb része, a gyakorlat. Ért bennünket több meglepetés is, többek között, hogy mivel nagyobb mennyiséget készítettünk egyszerre, mint azt én megszoktam, a választott edények kicsinek bizonyultak, így kicsit az edény mellett állók is rögtön kaptak egy kis próbaadagot :).

Aztán volt, akinek otthon kettévált a kréme, volt akinek nem ugyanabból a közös masszából, ez is egy meglepetés, amire azóta is keresem a pontos választ. Néhány tippem azért van, de tutit nem mernék kijelenteni. Mindenesetre jó szórakozás volt, legközelebb inkább külön-külön kis mennyiségekkel fogunk dolgozni!

forrás: www.lukreciakencei.hu

A csodálatos rózsa 2.

A rózsavíz

Ahogy az előző bejegyzésemben szó volt róla, a virágvizek (hidrolátumok, aromavizek) a lepárolt növények vízben és vízgőzben oldódó hatóanyagait tartalmazzák, melyek jól kiegészítik a növényből nyert illóolajak hatásait. A hidrolátumok általános jellemzéseként elmondható, hogy a növények hatóanyagait gyengébb formában tartalmazzák, gyulladáscsökkentőek , bőrbarátok és hűsítőek. Míg az illóolajak adagolásánál óvatosnak kell lennünk, hiszen töménységüknél fogva könnyen irritációt válthatnak ki, a virágvizeket bátrabban használhatjuk. (Azonban itt is ügyeljünk arra, hogy első használat előtt végezzünk bőrpróbát, nem allergizál-e bennünket a termék).

A rózsavíz azon túl, hogy a konyhaművészet, – különösképpen az ázsiai és a közel keleti konyha – sokat alkalmazza édességek és italok ízesítésére, a szépségápolásban és a gyógyításban is jelentős szerepet kap.

A rózsavíz minősége erősen függ a termesztés helyétől, annak klímájától, a szirmok betakarításnak idejétől valamint a tárolástól. A rózsafajták közül a damaszkuszi rózsafajtából nyerik a rózsaolajat és a rózsavizet is. A legjobb minőségű rózsaolaj és rózsavíz a bolgár illetve a török rózsa szirmaiból készül (előbbi a drágább, nehezebb, intenzívebb illatú). Figyelni kell azonban, hogy ne alkohollal kevert változatról legyen szó (az alkohollal tartósítják a rózsavizet), hiszen az erősen száríthatja a bőrt. Előfordul az is, hogy desztillált vizet árulnak szintetikus rózsa illatolajjal keverve: ez maximum illatosításra alkalmas, hatásában nem helyettesíti a valódi rózsavizet.

Az Ayurvédában  (indiai gyógyászat) igen közkedvelt alapanyagnak számít a rózsavíz főképp, hűsítő, gyulladáscsökkentő hatása miatt (pitta csökkentő, de mindhárom dósánál alkalmazható főleg a bőrápolás területén).

Én magam mindig tartok otthon rózsavizet, számos területen használom a háztartásban, bőrápolásban, mint például:

  • arctisztítás, szemkörnyék ápolás: kíméletesen tisztítja, tonizálja a bőrt. A könnyedebb sminkek eltávolítására is alkalmas
  • frissítő testpermet: gyorsan felszívódik, kellemesen frissít a forró nyári napokon
  • hűsítő borogatás: gyulladt területekre helyezek belőle borogatást, kitűnő ödémákra pakolásként
  • megfázásos tünetek: lázas gyermekeim ápolására is rendszeresen használom. Belsőleg rózsavizes ital formájában, külsőleg borogatásként. Torokgyulladás esetén öblögetőszernek is kiváló.
  • hidratálás: kitűnő bőrnedvesség szabályozó
  • hajápolás: a hajmosás végén rózsavízzel vagy rózsavizes öblítővízzel szépen csillogó, illatos, fényes lesz a hajkoronánk
  • babapopsi ápolás: kipirosodott babafenekek ápolására kiválóan alkalmas.
  • arckrémek alapja: az emulziós krémek vizes fázisát adhatja teljes egészében vagy más virágvizekkel kombinálva
  • kölni alap: kitűnő alapja otthon készített parfümöknek, légfrissítőknek, sőt deoknak is
  • fürdő: fürdővízbe öntve nyugtató hatású
  • arcpakolások: arcpakolásokhoz keverve a bőrt hidratálja, frissíti, fiatalosabb kinézetet ad az érett bőrnek
  • párologtatóban az illata mellet a nyugtató hatása is érvényesül
  • intim szféra kezelése: gombás fertőzések és más jellegű intim zónabeli betegségek gyógyulását segíti elő
  • viszkető bőr, ekcéma, csípések: hűsíti a viszkető bőrt, hidratálja a száraz felületet
  • lejárt szavatosságú rózsavíz: a rózsavíz viszonylag könnyen romlik, a lejárt rózsavízzel illatosítom a szobát, párologtatóba vagy egyszerűen csak a felmosóvízbe teszem
  • ezenkívül, hogy férfiolvasóinknak is kedvet csináljak, kiválóan alkalmazható borotválkozás utáni tonikként is (aki nem szeretne rózsa illatfelhőben úszni, annak kitűnő alternatíva a menta, citromfű, esetleg szantálvíz)

A rózsavíz „árnyas oldala”:

A rózsavíz számos előnyének ismertetése után essék szó a hátrányairól is.

  • Romlandó:

A rózsavíz más virágvizekhez hasonlóan gyorsan romlik, kifejezetten érzékeny a hőhatásra.  Ezért megfelelő tárolása, ha felbontás után lehetőleg hűtőszekrényben tároljuk, és néhány hét (gyógyászati és étkezési célból), vagy maximum néhány hónap alatt (kozmetikai célból) elhasználjuk.

  • Bár a rózsavíz nem kifejezetten allergén, de általánosságban a virágvizekről elmondható, hogy okozhatnak egyéni érzékenységet, allergiát. Itt is, mint minden természetes, növényi alapanyagnál javaslat, hogy első használata előtt végezzen bőrpróbát, hogy megbizonyosodjon afelől, nem okoz-e irritációt a bőrén.

Ha még nem ismeritek, remélem Ti is megkedvelitek a rózsavizet!

 

20150924_115511

Hajmosó tea vagy sampon tea

Egyik kedvenc egyszerű, házilag könnyen elkészíthető hajmosó alternatívám e sampon tea. Azért tea, mert úgy készül, mint egy tea, kis mézzel. A citromlé az öblítésnél jön:). Egyik barátnőmtől kaptam a receptet, ő amióta az eszét tudja, ezt használja sampon helyett, és gyönyörű sűrű hajkoronával rendelkezik.

A végtelenül egyszerű recept a következő:

– fél liter erős csalánfőzet (világos haj esetén inkább a kamillára essen a választás, a csalán sötétítheti a szőke hajat)

– 2 evőkanál szódabikarbóna

– 1 evőkanál só (én az erdélyi sót használom, mely adalékanyagoktól mentes)

– 1 teáskanálnyi méz

 

A forró, leszűrt főzetbe teszem a szódabikarbónát és a sót. Mikor a fejbőrnek kellemes hőmérsékletűvé hűl, akkor adom hozzá a mézet, hogy értékes hatóanyagait ne sértse a túl forró víz.

A csalán magas ásványianyag (vas, kalcium, magnézium) és vitamintartalmú (A, C) gyógynövényünk, mely gyógyhatásait a fejbőr és haj területén is kifejti, kiváló többek között korpásodás és hajhullás ellen is. A szódabikarbóna kíméletesen tisztít és leoldja a zsírt a hajról és a fejbőrről. A só szabályozza a faggyúmirigyek működését, a méz pedig táplálja a hajat.

A főzettel átmossuk a hajat, lavór felett akár többször is átöblítve a főzettel. Nem lesz nagy habja, inkább síkosnak fogjuk érezni.

Ezután sima vízzel leöblítjük a hajat, majd savas öblítést végzünk: 1 liternyi meleg vízbe teszünk 1 evőkanálnyi citromlevet (esetleg almaecetet), pár csepp illóolajat is adhatunk hozzá. Ezzel az öblítővel leöblítjük a tea esetleges maradványait, hajunk könnyen fésülhetővé és csillogóvá válik általa.

 

Én nagyon kedvelem ezt a módszert, de amióta megvan a vadgesztenyés samponszappanom, azóta a második helyre került a sampontea a dobogón:)

Ajándéktipp: fürdőbomba DIY díszdobozban

 

Ha gyors és egyszerű ajándékot szeretnék, mi sem tűnik egyszerűbbnek és nagyszerűbbnek, mint a fürdőbomba készítés. pláne, ha saját készítésű, DIY dobozba csomagolom.

 

 

 

 

 

 

A recept nagyon egyszerű:

Hozzávalók:

10 dkg szódabikarbóna (1 rész)

5 dkg citromsav (0.5 rész)

5 dkg zabliszt (0.5 rész)

4 dkg kókuszvaj (0.4 rész)

3 cs illóolaj ( 10 dkg-ént 1 cs)

A porokat (szódabikarbóna, citromsav, zabliszt) kimérjük, átszitáljuk, összekeverjük. A gőzfürdőn felolvasztott vajat hozzáöntjük. A masszát összegyúrjuk, kis golyókat formázunk belőle, vagy szilikonformába töltjük. Dermedésig hűtőbe tesszük. Ezután kiszedjük a formából, és páramentesen csomagoljuk (celofán, zárható üveg, stb).

Figyelem! Ügyeljünk arra, hogy száraz kézzel és eszközökkel dolgozzunk, mert ha a fürdőbombát víz éri, azonnal pezsegni fog, felhasználáskor pedig már nem.

Variációk:

– zabliszt helyett kukoricakeményítő, rizsliszt is használható, ilyenkor előfordulhat, hogy változtatni kell az eredeti arányokon

– kókuszvaj helyett shea, kakaóvaj, ghí, illetve növényi olajak is használhatóak (az arány változhat ekkor is !)

Ebben a piramisszerű díszdobozban még egy repülőutat is túléltek a fürdőbombáim, bombariadó nélkül:) Ez az ajándék majdnem mindig telitalálat, kivéve akkor, amikor az ajándékozottról kiderül (utólag), hogy nincsen fürdőkádja 🙁

 

 

 

 20151201_211452[1]20151201_211700[1]  20151201_211842[1]

Hajfestés kísérleteim, avagy az élet napos és árnyas oldala 1.

Imádok kísérletezni, hiszen amikor valami sikerül, az olyan nagy boldogság! Eufória, extázis, legalábbis ahogyan én élem meg! Az egész napom, hetem feldobódik tőle, és szép lesz a világ!

 

De amikor nem, akkor…nos, könnyen feladom a dolgot, és amilyen gyorsan lelkesedni tudok, sajna, olyan gyorsan el is megy a kedvem tőle.

Így jártam az első “saját fejlesztésű” hajfestékemmel is.

Szóval, egy ideje már csak növényi festékekkel festem a hajam. A henna és indigó keveréke az, amelyik a legközelebb áll a természetes hajszínemhez és nagyon elégedett vagyok vele. Elég jól elfedi az ősz hajszálakat és szépen csillogó a hajam tőle.

De azért mindig ott volt a gondolat, hogy jó jó, vannak ezek az indiai bevált gyógynövények, bevált receptek, nagyon jó. De hiszek abban, hogy minden országnak, földrésznek megvannak a maga gyógyító (jelen esetben festő) növényei, csak jól kell ismerni őket, és akkor máris tudjuk mit mire használjunk, helyben.

Így fedeztem fel a zöld dió burkát, ami úgy képes megfesteni a bőrt, hogy egy jó hétig sem kopik le az ujjamról- akárcsak a henna! Hohó, henna! Amit a bőrre is festünk, és a hajjal is csodákat művel!

A barna diólevéllel már kipróbáltam pár régi receptet, de mivel a recepten kívül hozzászólások nem nagyon voltak ( a régi időkben ez ugye nem volt kivitelezhető), így nem lehetett biztosra menni az eredményt illetően, nem voltak egyéb kiegészítő fontos infok. Így nem is értem el jelentős eredményt a hajfestés terén.

De a zöld burok, az egészen más lesz, gondoltam, annál nincs alternatíva, hogy ne fessen intenzíven! ÉS később beigazolódott, milyen igazam volt!

A szezonjában szedtem rögvest vagy 8 diót, lehámoztam a zöld héját (természetesen kesztyűben, hogy minél több értékes színezőanyag jusson a hajamra belőle, ja kérem a mohóság nem ismer határokat:) és próbáltam pépesíteni némi víz segítségével.  Aztán a félig pépes, félig vizes állagú valamit elkezdtem felpakolni a hajamra inkább kevesebb, mint több sikerrel.   Az állagával nem voltam teljesen elégedett, de mit számít az már, fő, hogy már lássam az eredményt! A leve folyott én meg szorgosan töröltem egy darabig. Egészen addig, amíg elkezdtem érezni egy kis csípést, ami ismerős volt a hennás hajfestésből,( enyhén savas kémhatásban jön ki a henna színanyaga, így mindig adok hozzá egy kis citromlét). Aztán erősebben csípett, gondoltam, ennyi még belefér, és különben is, a kísérlet ennyit megér! Aztán, amikor nem hagyta abba, hanem erősebb lett, úgy 10 perc után, gondoltam, ez már nem játék, és lemostam. Az eredmény: enyhén lemart fejbőr és arcbőr ott, ahol végigfolyott  az orromon barna csíkkal (mintha hennáztam volna az orromra egy függőleges, girbegurba csíkot), viszont a hajam szép zöldes színben pompázott:)

A fejbőröm megnyugodott egy kis rózsavizes hűsítő öblítés után, de az orromon levő hennafestés még kb 1 hétig kitartott. Aztán meg lehámlott, mert ugye ki is marta a cucc, így szép friss, ” rózsaszín hajnal virult az orrán” akarom mondani az orromon.

 

No, azért nem panaszkodhatom, mert festeni festett: a hajamat zöldre, a bőrömet előbb barnára, majd friss rózsaszínre.

Szóval a friss dióburokkal való további kísérletezéseket befagyasztottam, legalábbis az idei évre biztosan.

De hogy a történetnek pozitív vége legyen: jövőre ismét megpróbálom, de körültekintőbben!

Sampon- és borotvaszappan méregmentesen, avagy szőrzetápoló készítmények:)

Samponszappant és borotvaszappant készítettem nemrégiben. A borotválkozás célja a szőrtől való könnyebb megszabadulás (némi bőrpuhítás mellett), a hajmosásé pedig a haj megtisztítása, (kondicionálása, ápolása).  Célom volt az is, hogy egy természetesebb és egészséges alternatívát nyújtsak a mérgektől hemzsegő, kereskedelmi forgalomban kapható termékek helyett a szeretteimnek,ismerőseimnek.

Az összetevőket gondosan kell megválasztani e szappanokhoz, hiszen nem mindegy, hogy a szőrzetet puhítani szeretnénk, hogy könnyen vágható legyen, vagy a szőrnövekedést serkenteni. Az ápoló hatásért felelős plusz zsiradék mennyisége is fontos szempont: a samponszappan esetében nem hagyok plusz zsiradékot, mert akkor a  hajon egy zsíros réteg marad. Viszont a borotválkozás után a bőrt kondicionálja a plusz zsiradék, úgyhogy a recepteket is eszerint számoltam ki.

A samponszappant általában kedvelték, akik használják. Jómagam felváltva használom más hajmosó alternatívákkal kombinálva, mint például a hajmosó tea. A  legutóbb készített vadgesztenye kivonatos samponszappanom azonban minden eddigi várakozásomat felülmúlta. A hajam könnyű, lágy, könnyen fésülhető, és mégsem zsírosodik olyan könnyen. mint az eddigi samponszappanoktól.

Ami a borotvaszappant illeti, készítettem kevésbé habzó és habzó verziót is. Előbbi alkalmas hölgyek részére, utóbbit az uraknak ajánlom borotválkozásra. Persze, mi másra- tehetné fel valaki joggal a kérdést. Valóban, a borotvaszappan tisztító hatása minimális, annál jobban bővelkedik bőrápoló-szőrzetpuhító hatással. Ja, és nagyon kiadós. A férjem hónapokig használja mindennapos borotválkozás mellett, és még alig fogyott belőle 🙂

Gyermek fogkrém házilag

Van, amikor együtt kotyvasztunk a gyerekeimmel. A legutóbbi közös ilyen alkalommal gyermekfogkrém volt terítéken, utána élvezettel hallgattam, amikor együtt játszottak “fogkrémkészítősdit”. Utólag bánom, hogy nem jegyeztem fel magamnak, mi minden került abba a fogkrémbe 🙂

Szóval, csináltunk egy adag házi fogkrémet, no nem a fenti verzióból :). A régebben bevált recepthez nem kell más, mint fogpor, egy kevés ghí, glicerin az állagbeállításhoz, illóolajak és édesítés, no meg egy kis propolisz.

Fogpor alatt több minden szóba jöhet. Én legtöbbször a zeolit nevű ásványi port használom, amely egy Magyarországon is bányászott ásvány. (Dentomim fogpor néven könnyen hozzá lehet jutni számos drogériában). De ehelyett szóba jöhetnek más, hasonló ásványok, mint például a kalcium karbonát, kaolin, vagy akár az agyagok.

A fogport főképpen a dörzshatás miatt tesszük a fogkrémbe. Kivéve, ha fogporunk gyógynövények vagy fűszerek finommá őrölt porából készülnek. Ez esetben nem annyira a dörzshatás az oka jelenlétüknek, hanem inkább a különböző gyógyhatásuk illetve az íz, amit kölcsönöznek a fogkrémnek. A “mai” fogkrémbe egy ismerősöm által készített, nagyon harmonikus ízű fűszerkeverékből és Himalaya sóból álló fogport használtunk.

A ghí hatásairól már írtam itt. A fogkrémben a krémes állag beállításánál van szerepe, ami persze más olajjal, vajjal is megoldható, pl. a fogínynek különösen jót tehet a kókuszolaj, vagy a szezámolaj. Az Ayurveda ajánlása szerint ezen olajak valamelyikével való ínymasszírozás “nagyon fontos a fogak és az íny hosszú élete és egészsége szempontjából”. (Dr. David Frawley: Ájurvédikus gyógyítás)

Glicerinből annyit használok hozzá, amennyitől folyékony paszta állagúvá válik a krémünk. Glicerint webáruházból vásárolok, nem pedig gyógyszertárból, mert itt tudják ugyanis garantálni, hogy eredete növényi, nem pedig ásványi, vagy állati.

CIMG5548

Ha kicsi gyerekekről van szó, akkor édeskömény és narancs illóolaj a favorit, a menta túl erős nekik. A narancsolaj készletem kifogyott, így az édeskömény mellett egy kis levendula illót kapott a fogkrém. Mivel az a levendula illóolaj, amit használok jelenleg, egy kicsit gyümölcsös aromába hajlik, nagyon finom és különleges íz lett az összhatás. A válogatósabbik kislányom tesztjén átment, nem is rossz helyezettként és nekem is bejött.

Édesítőnek a profi házi kencések a xillitet ajánlják leggyakrabban, fogbarát volta miatt, de én a felnőtt verzióba általában nem teszek édeset. A gyerekeknek egy kis repcemézet teszek bele, ami egy kevésbé savas mézfajta. A méznek a fogkrémbe való használatáról megoszlanak a vélemények, egyesek szerint árt a fogaknak, de nekem természetesebb megoldást jelent bármi más édesítőnél. (Különösen azóta, amióta olvastam egy cikket egy erre vonatkozó kutatásról.)

Időnként ( mondjuk minden harmadik adagba) teszek a fogkrémbe egy kevés szódabikarbónát is, fehérítő, dörzsi és antibakteriális hatása miatt is, de hosszú távon és túl gyakran nem alkalmazom, mert károsíthatja a fogzománcot.

A fogkrémet egy erre a célra szánt ún. tubustégelybe teszem, amely úgy működik, mint egy fecskendő: alulról kell belőle kinyomni a fogkrémet, felül pedig, egy plusz szűkítőnyílás segítségével kijön a fogkrémünk.

 

Vadgesztenye újratöltve – Gyógykenőcs készítése

Még mindig vadgesztenye téma. Most egy másik mesés tulajdonságát, a vissz- és egyes “nemesfém”-erekre gyakorolt kedvező hatását magasztalva:)

Szóval időnként küzdök az aranyérrel. Korábban a hamameliszből (más néven varázsdió, vagy varázsmogyoró) készült kenőcsöt használtam, ami nagyon jól működött. Aztán valahova elkevertem, és kellett valami más és gyors megoldás. Szerencsére ez éppen a vadgesztenye szezonban történt, amikor is mindig van itthon belőle főzet formájában, a mosáshoz. Abból adagoltam a fürdővízbe és láss csodát, nagyon gyorsan hatott (lehet, hogy a placebo okozta a hatás felét, annyira elfogult vagyok a vadgesztenyével, de az most nem számít:))

Szóval a szakirodalom szerint (Gyógyító növények, Rápóti-Romváry, Medicina kiadó) a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) csak névrokonságban áll a szelídgesztenyével. A szelídgesztenye ugyanis a bükkfafélék családjába (Fagaceae), a vadgesztenye pedig a vadgesztenyefélék (Hippocastanacea) családjába tartozik.

A magban lévő eszcin (10-30 %) a szaponin mellett egy másik nagyon fontos összetevő. Az eszcin hatása miatt ugyanis a magból készített drog gyógyhatásai közé tartozik, hogy csökkenti az erek átbocsátóképességét, erősíti az érrendszert, gyógyíthatja az olyan keringési betegségeket, mint a trombózis, a lábszárfekély, illetve a visszérgyulladás. A könyv azt is leírja, hogy lassítja a véralvadást, enyhíti a fájdalmas havi vérzést, megszünteti a sérülések utáni valamint az agy- és tüdővizenyőt.

Ezen felbátorodva legyártottam az otthoni aranyér elleni kenőcsöt vadgesztenye, ghí és méhviasz keverékéből. A ghí és méhviasz gyógyhatásairól elmondható, hogy sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatásúak.

A fürdő is nagyon jó volt és hatásos, de ha a gesztenyéid már eléggé kiszáradtak ahhoz, hogy megfelelően tárolhasd és ne penészesedjenek be, akkor viszont túl keménnyé válnak ahhoz, hogy csak úgy hirtelen ülőfürdőt készíts belőlük. Márpedig ilyen esetben a gyors elsősegélynél nincs fontosabb. A héjától ugyanis ilyen állapotban akkor tudod egyszerűen megfosztani, ha előtte jól beáztattad pár órára, vagy egy éjszakára.

Szóval úgy gondoltam, jobb ma egy kenőcs, mint holnap egy ülőfürdő:)

CIMG5471

A kenőcs elkészítése:

Főzetet készítettem 1 rész magbélből, 4 rész vízből. Amikor a víz mennyisége 1/4-ére csökkent, a főzetet beleöntöttem ugyanannyi térfogatú ghíbe. Addig főztem ezután, hogy a víz teljesen elpárologjon belőle (azt onnan lehet tudni, hogy ha a ghíbe vizet cseppentesz, sercegni fog), majd leszűrtem, méhviaszt tettem hozzá és langyosra hűlésig kevergettem, nehogy a viasz darabokban maradjon benne.

 

Ez a gyógykenőcs készítési eljárás egyébként egy a sokféle ayurvedikus eljárásból, ahogyan gyógynövényes ghít készíthetsz…