Ajándéktipp: fürdőbomba DIY díszdobozban

 

Ha gyors és egyszerű ajándékot szeretnék, mi sem tűnik egyszerűbbnek és nagyszerűbbnek, mint a fürdőbomba készítés. pláne, ha saját készítésű, DIY dobozba csomagolom.

 

 

 

 

 

 

A recept nagyon egyszerű:

Hozzávalók:

10 dkg szódabikarbóna (1 rész)

5 dkg citromsav (0.5 rész)

5 dkg zabliszt (0.5 rész)

4 dkg kókuszvaj (0.4 rész)

3 cs illóolaj ( 10 dkg-ént 1 cs)

A porokat (szódabikarbóna, citromsav, zabliszt) kimérjük, átszitáljuk, összekeverjük. A gőzfürdőn felolvasztott vajat hozzáöntjük. A masszát összegyúrjuk, kis golyókat formázunk belőle, vagy szilikonformába töltjük. Dermedésig hűtőbe tesszük. Ezután kiszedjük a formából, és páramentesen csomagoljuk (celofán, zárható üveg, stb).

Figyelem! Ügyeljünk arra, hogy száraz kézzel és eszközökkel dolgozzunk, mert ha a fürdőbombát víz éri, azonnal pezsegni fog, felhasználáskor pedig már nem.

Variációk:

– zabliszt helyett kukoricakeményítő, rizsliszt is használható, ilyenkor előfordulhat, hogy változtatni kell az eredeti arányokon

– kókuszvaj helyett shea, kakaóvaj, ghí, illetve növényi olajak is használhatóak (az arány változhat ekkor is !)

Ebben a piramisszerű díszdobozban még egy repülőutat is túléltek a fürdőbombáim, bombariadó nélkül:) Ez az ajándék majdnem mindig telitalálat, kivéve akkor, amikor az ajándékozottról kiderül (utólag), hogy nincsen fürdőkádja 🙁

 

 

 

 20151201_211452[1]20151201_211700[1]  20151201_211842[1]

Játék a textillel: ismerkedés a szövéssel

Folytattuk a textil világában való ismerkedésünket a gyerekekkel.

Az Ügyes kezek foglalkozások elmúlt témája volt több foglalkozás keretén belül a szövési alapismeretek elsajátítása.

20151024_113751[1]20151121_131023[1]

A szövés egy ősi tudomány, és a gyerekek nagy kedvvel és nem kevesebb tehetséggel fogtak hozzá elsajátítani e kézműves tevékenység alapjait.

20151114_131043[1]

 

 

 

 

 

 

20151114_114629[1]Vendégelőadónk, Gőzsy Bözsy fotóművésznő volt, aki hobbiszerűen szövi20151121_130910[1] szebbnél szebb stóláit, kendőit, és aki bevezette iskolásainkat is e gyönyörű, ősi mesterség alapjaiba.

Bözsy az első foglalkozásra maga készítette nád szövőkeretet hozott minden egyes gyerkőcnek, amelyen az alapokat begyakorolhatták. A következő foglalkozásokra pedig francia, szalagszövő és egyéb szövőkerettel érkezett, melyeken a gyerekek csodálatosan szép, színes szalagot, mini szőnyeget, alátétet készíthettek.

 

 

Új kedvenc reggelim: a magtejek

20151008_065012Az étkezési szokásaim reformálást igényelnek. Többféle egészségügyi probléma következményeként jelenleg tej- és( lehetőségeimhez mérten) gluténmentes diétát tartok.

Amikor kiadósabb reggelire vágyom, ami nem nehéz, de mégis feltölt energiával, akkor készítek valamilyen magtejet.

Az egyik kedvencem receptje így néz ki:

Hozzávalók:

– mandula

– amarant (pattogatott)

– barna cukor

– tisztított víz

 

Összeturmixolom, és akár fogyasztható is lenne, ha nem zavarna, hogy a mandula darabkák nem turmixolódtak le maradéktalanul. Így néha leszűröm a kapott italt, ilyenkor teljesen tej állaga van. A leszűrt szilárd részből némi plusz amarant hozzáadásával pedig golyócskákat formázok, ami finom édességként elfogyasztok tízóraira vagy uzsira.

 

Zöld Háztartás órák: szappanöntés

20151006_14383120151006_143825

 

Szappanöntés volt a témája legutóbb a Zöld Háztartás foglalkozásnak. Persze, nem a veszélyesebbik vállalkozást választottuk, hanem a kész szappanalap újraöntését. Jó kis móka volt!

20150929_14400720150929_151134

Különböző formájú szilikonformába öntöttük a szappanmasszát, amit aztán a gyerekek kedvükre színeztek, illatosítottak.

 

 

Az egyik kisfiúnak kicsit megborult a zöld színezék, bele a szappankába, de az övé lett végül a legérdekesebb színátmenetes szappan.

20150926_12312020150926_123315

 

 

 

 

 

 

Annyira szerették, hogy megígértem nekik, jövő nyáron megint fogunk szappant önteni, egy másik módszerrel!

 

20150926_122936

Nyári “szünet”

20150924_114929A nyári szünet rám is hatással volt: nem túl sokat kotyvasztottam, mondhatnám úgyis, szinte semmit, így bejegyzéseket sem írtam. Kivéve azt a pár napot , amikor a Krisna-völgyi Búcsús workshopra készülve készítettem szappanokat, deokat, balzsamokat.

 

Amit azonban csináltam, hogy a nyár adta kincseket jó kismókusként elmentettem a következő évszakokra:

Begyűjtöttem a gyógynövényeket, olajos gyógynövénykivonatokat készítettem, lekvárt és bodzaszörpöt főztem be.

Volt egy-két jól sikerült, és kevésbé jól sikerült kísérletem, aminek viszontagságait majd egyszer papírra vetem.

Összességében többet vártam magamtól ezen a nyáron, de így sem lett rossz az eredmény: bár nem telt meg a mókusraktár, azért lesz mihez nyúlni télen, amikor szükség lesz rá.

 

20150924_11513320150924_115523

Macerátumok (olajos kivonatok) készítése, avagy miért macerálunk?

A macerátumok (olajos kivonatok) készítése  főként a nyári időszakban ideális. De miért is macerálunk?

A gyógynövények gyógyhatásait a bennük lévő hatóanyagok adják.

Ezen hatóanyagok áldásos hatásaiból mi is részesülhetünk,  akár belsőleg fogyasztva, akár külsőleg alkalmazva. Nem szabad lebecsülnünk a külső alkalmazás jelentőségét, hiszen számos szakember véleménye szerint a bőrön át sokkal gyorsabban bekerülhetnek a véráramba a hatóanyagok, mint az emésztőszerven áthaladva.

A hatóanyagok kinyerésének a  legegyszerűbb módja az,  ha a növényt áztatjuk és az így kapott levet, olajat, aztán további célra tudjuk felhasználni, immár az értékes gyógyhatásával együtt.  Ez a folyamat többféle módon történhet: a vízoldékony hatóanyagokat vízben való áztatással, főzéssel, a zsíroldékonyakat olajas áztatással, azaz macerálással nyerhetjük ki. Alkoholban is áztathatjuk őket, ekkor kapjuk az ún. tinktúrákat.

Az ayurveda tudománya más módokat is ismer a gyógynövények hatóanyagainak kinyerésére, többek között ahogyan már korábban írtam a vadgesztenye krém alapjául szolgáló vadgesztenyés ghí elkészítésénél is.

A nyugaton ismert és elterjedt maceráció legegyszerűbb módja a következő:

1 befőttesüveget megtöltünk gyógynövénnyel (orbáncfű, körömvirág, rózsa, levendula, citromfű, cickafarkfű, diólevél, stb és ezek keverékei is) és felöntjük a bázisolajunkkal. A bázisolaj legtöbb esetben olívaolaj (hosszan eltartható, értékes bőrápoló tulajdonságai vannak), de lehet szőlőmag, szezám, szójaolaj is. A gyógynövényt ajánlatos egy kissé megszikkasztani, hogy minél kevesebb vizet tartalmazzon, hiszen a víz jelenléte is elősegíti a romlási folyamatokat. Használhatunk természetesen szárított gyógynövényt is. Az üveget le kell fedni egy sűrű szövésű anyaggal, de lehet fedőt is tenni rá, akkor azonban arra kell ügyelni, hogy azt naponta le kell szedni a fedőt és a belső feléről a vizet le kell törölni a penészesedés megakadályozása végett. A keverékünket napos, meleg helyen kell tárolni, mindennap felrázva, minimum 2-3 hétig. Ha töményebb gyógyhatású olajat szeretnénk, az olajat leszűrve megismételhetjük a folyamatot, újabb adag gyógynövénnyel feltöltve befőttesüvegünket. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a növény mely része tartalmazza a hatóanyagot, így főként azt a növényi részt tegyük a macerátumunkba.

Az idén nyáron orbáncfű, körömvirág, oregánó, citromfű,  és rózsaszirom macerátumokat készítettem, mind a saját gyógynövénykertecskémből való volt.

Az eljárás végén az olajat gondosan átszűrjük, ügyelve arra, hogy ne kerüljön bele növényi rész, mert az könnyen megpenészedhet, előidézve ezzel a teljes olaj romlását is. Ezután jól kimosott, tiszta sötét üvegbe tesszük, lezárjuk, és használhatjuk illetve tárolhatjuk 1-2 évig.

Játék a textillel- nemezsapka 1. rész

Folytattuk játékainkat a textillel. Most a nemezzel ismerkedünk közelebbről. Vendégünk volt az Ügyes kezek foglalkozáson Károly, visnyeszéplaki nemezművész barátunk, akitől megtanulhattuk a nemezsapka elkészítését.

20150721_100558

Munkáit megcsodáltuk már több Krisna-völgyi Búcsúban is : nemezből készült szőnyegek, kalapok, selyem és nemez házasításából készült sálak, szebbnél szebb színekben. Szerettük volna eltanulni tőle ezt  nagyon szép és hasznos mesterséget.

 

Mivel a gyermekeknek már volt a nemezeléssel dolguk, így nem kellett az alapoknál kezdeni, hanem a kalapoknál:) Károly javaslatára nemezsapkákat készítettünk.

 

 

 

 

 

 

Mindenki kiválasztotta azokat a színeket, amelyekkel szerette volna díszíteni a sapkáját.

20150721_10105420150721_101010

 

 

 

 

 

Aztán kezdődhetett a játék legizgalmasabb része: kirakhatta mindenki azt a motívumot, amit a sapkáján szeretne látni.

 

20150721_10374520150721_10365820150721_103626

 

 

Ezután következett a minta rádolgozása az alapra, amely a kalap karimája lesz.

20150721_11005420150721_11010520150721_110154

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül a minta és az alap összenemezelése volt soron. Ez már egy mechanikusabb tevékenység volt, némi erőkifejtést és türelmet igényelt. Kicsit elfáradtak, de azért mindenki várta, mi lesz az eredmény. Dolgoztak a gyerekek, sodorták a sodrófát!

20150721_12122220150721_12301120150721_130919

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A teljes sapka elkészülésére azonban még várnunk kell. A foglalkozás idejébe egyszerre ennyi fért bele. Íme a részeredmények:

20150721_15572120150721_155728

Legközelebb folytatjuk a sapka elkészítését, szerencsére a tél még elég messze van 🙂

Hajfestés kísérleteim, avagy az élet napos és árnyas oldala 1.

Imádok kísérletezni, hiszen amikor valami sikerül, az olyan nagy boldogság! Eufória, extázis, legalábbis ahogyan én élem meg! Az egész napom, hetem feldobódik tőle, és szép lesz a világ!

 

De amikor nem, akkor…nos, könnyen feladom a dolgot, és amilyen gyorsan lelkesedni tudok, sajna, olyan gyorsan el is megy a kedvem tőle.

Így jártam az első “saját fejlesztésű” hajfestékemmel is.

Szóval, egy ideje már csak növényi festékekkel festem a hajam. A henna és indigó keveréke az, amelyik a legközelebb áll a természetes hajszínemhez és nagyon elégedett vagyok vele. Elég jól elfedi az ősz hajszálakat és szépen csillogó a hajam tőle.

De azért mindig ott volt a gondolat, hogy jó jó, vannak ezek az indiai bevált gyógynövények, bevált receptek, nagyon jó. De hiszek abban, hogy minden országnak, földrésznek megvannak a maga gyógyító (jelen esetben festő) növényei, csak jól kell ismerni őket, és akkor máris tudjuk mit mire használjunk, helyben.

Így fedeztem fel a zöld dió burkát, ami úgy képes megfesteni a bőrt, hogy egy jó hétig sem kopik le az ujjamról- akárcsak a henna! Hohó, henna! Amit a bőrre is festünk, és a hajjal is csodákat művel!

A barna diólevéllel már kipróbáltam pár régi receptet, de mivel a recepten kívül hozzászólások nem nagyon voltak ( a régi időkben ez ugye nem volt kivitelezhető), így nem lehetett biztosra menni az eredményt illetően, nem voltak egyéb kiegészítő fontos infok. Így nem is értem el jelentős eredményt a hajfestés terén.

De a zöld burok, az egészen más lesz, gondoltam, annál nincs alternatíva, hogy ne fessen intenzíven! ÉS később beigazolódott, milyen igazam volt!

A szezonjában szedtem rögvest vagy 8 diót, lehámoztam a zöld héját (természetesen kesztyűben, hogy minél több értékes színezőanyag jusson a hajamra belőle, ja kérem a mohóság nem ismer határokat:) és próbáltam pépesíteni némi víz segítségével.  Aztán a félig pépes, félig vizes állagú valamit elkezdtem felpakolni a hajamra inkább kevesebb, mint több sikerrel.   Az állagával nem voltam teljesen elégedett, de mit számít az már, fő, hogy már lássam az eredményt! A leve folyott én meg szorgosan töröltem egy darabig. Egészen addig, amíg elkezdtem érezni egy kis csípést, ami ismerős volt a hennás hajfestésből,( enyhén savas kémhatásban jön ki a henna színanyaga, így mindig adok hozzá egy kis citromlét). Aztán erősebben csípett, gondoltam, ennyi még belefér, és különben is, a kísérlet ennyit megér! Aztán, amikor nem hagyta abba, hanem erősebb lett, úgy 10 perc után, gondoltam, ez már nem játék, és lemostam. Az eredmény: enyhén lemart fejbőr és arcbőr ott, ahol végigfolyott  az orromon barna csíkkal (mintha hennáztam volna az orromra egy függőleges, girbegurba csíkot), viszont a hajam szép zöldes színben pompázott:)

A fejbőröm megnyugodott egy kis rózsavizes hűsítő öblítés után, de az orromon levő hennafestés még kb 1 hétig kitartott. Aztán meg lehámlott, mert ugye ki is marta a cucc, így szép friss, ” rózsaszín hajnal virult az orrán” akarom mondani az orromon.

 

No, azért nem panaszkodhatom, mert festeni festett: a hajamat zöldre, a bőrömet előbb barnára, majd friss rózsaszínre.

Szóval a friss dióburokkal való további kísérletezéseket befagyasztottam, legalábbis az idei évre biztosan.

De hogy a történetnek pozitív vége legyen: jövőre ismét megpróbálom, de körültekintőbben!