Vadgesztenye újratöltve – Gyógykenőcs készítése

Még mindig vadgesztenye téma. Most egy másik mesés tulajdonságát, a vissz- és egyes “nemesfém”-erekre gyakorolt kedvező hatását magasztalva:)

Szóval időnként küzdök az aranyérrel. Korábban a hamameliszből (más néven varázsdió, vagy varázsmogyoró) készült kenőcsöt használtam, ami nagyon jól működött. Aztán valahova elkevertem, és kellett valami más és gyors megoldás. Szerencsére ez éppen a vadgesztenye szezonban történt, amikor is mindig van itthon belőle főzet formájában, a mosáshoz. Abból adagoltam a fürdővízbe és láss csodát, nagyon gyorsan hatott (lehet, hogy a placebo okozta a hatás felét, annyira elfogult vagyok a vadgesztenyével, de az most nem számít:))

Szóval a szakirodalom szerint (Gyógyító növények, Rápóti-Romváry, Medicina kiadó) a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) csak névrokonságban áll a szelídgesztenyével. A szelídgesztenye ugyanis a bükkfafélék családjába (Fagaceae), a vadgesztenye pedig a vadgesztenyefélék (Hippocastanacea) családjába tartozik.

A magban lévő eszcin (10-30 %) a szaponin mellett egy másik nagyon fontos összetevő. Az eszcin hatása miatt ugyanis a magból készített drog gyógyhatásai közé tartozik, hogy csökkenti az erek átbocsátóképességét, erősíti az érrendszert, gyógyíthatja az olyan keringési betegségeket, mint a trombózis, a lábszárfekély, illetve a visszérgyulladás. A könyv azt is leírja, hogy lassítja a véralvadást, enyhíti a fájdalmas havi vérzést, megszünteti a sérülések utáni valamint az agy- és tüdővizenyőt.

Ezen felbátorodva legyártottam az otthoni aranyér elleni kenőcsöt vadgesztenye, ghí és méhviasz keverékéből. A ghí és méhviasz gyógyhatásairól elmondható, hogy sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatásúak.

A fürdő is nagyon jó volt és hatásos, de ha a gesztenyéid már eléggé kiszáradtak ahhoz, hogy megfelelően tárolhasd és ne penészesedjenek be, akkor viszont túl keménnyé válnak ahhoz, hogy csak úgy hirtelen ülőfürdőt készíts belőlük. Márpedig ilyen esetben a gyors elsősegélynél nincs fontosabb. A héjától ugyanis ilyen állapotban akkor tudod egyszerűen megfosztani, ha előtte jól beáztattad pár órára, vagy egy éjszakára.

Szóval úgy gondoltam, jobb ma egy kenőcs, mint holnap egy ülőfürdő:)

CIMG5471

A kenőcs elkészítése:

Főzetet készítettem 1 rész magbélből, 4 rész vízből. Amikor a víz mennyisége 1/4-ére csökkent, a főzetet beleöntöttem ugyanannyi térfogatú ghíbe. Addig főztem ezután, hogy a víz teljesen elpárologjon belőle (azt onnan lehet tudni, hogy ha a ghíbe vizet cseppentesz, sercegni fog), majd leszűrtem, méhviaszt tettem hozzá és langyosra hűlésig kevergettem, nehogy a viasz darabokban maradjon benne.

 

Ez a gyógykenőcs készítési eljárás egyébként egy a sokféle ayurvedikus eljárásból, ahogyan gyógynövényes ghít készíthetsz…

A vadgesztenye-szezon…

…már elmúlt, de a begyűjtött gesztenyék ott várakoznak fellógatva egy háló-zsákban 🙂 , hogy folyékony finommosószer legyen belőlük.  Ez egy jó módszer arra, hogy penészedés nélkül kibírják felhasználásig. Ez az idei szezon második gyűjtése, az előző adagot ki kellett hajítanom, a gondatlan tárolás következményeként. Jaj, de sajnáltam, pedig olyan szép nagyok voltak 🙁 !

Aztán egy kedves ismerős hozott nekem ajándékba a saját fájáról. Micsoda luxus, ha az embernek a saját fájáról összegyűjthető az éves mosószer adagja! Azt hiszem, tavasszal megpróbálkozom én is a termesztésével…

A héten megint főzök egy új adagot, mert imádok vele mosni.

Ha a ruhák nem túl szennyezettek és nem várom el, hogy extrán fehérek legyenek, akkor mondhatom azt, hogy szépen mos. A mosás eredménye puha tapintású tiszta ruhák. Selyemhez és gyapjúhoz is kiváló természetes alternatíva, ellenben a lúgosabb mosószerekkel, melyek megeszik azokat. Nem vicc: jópár évvel ezelőtt a férjem  selyem ingén levő foltot próbáltam kivenni, hamulúgos vízben áztatva. Minél tovább ázott benne az ing, annál sötétebb lett a folt, míg végül az anyag kilyukadt. 🙂 Akkor nem találtam olyan viccesnek a dolgot, bosszantott, miért nem jutott eszembe az az egyszerű tény, amit anno anyagismeret órán tanítottak: a selymet, gyapjút a lúgok károsítják, a savaknak ellenállnak, max. érzékenyek rá.

Öblítőt sem kell használni hozzá, hacsak nem az illat kedvéért öblítünk. Hátránya, hogy megfőzött állapotában hűtőben is max 2 hétig áll el, ezért nem érdemes túl nagy mennyiséget egyszerre elkészíteni belőle. Vannak, akik a vadgesztenye belsőt nem főzik meg, hanem – a mosódióhoz hasonlóan- egy zokniba, vászonzacskóba kötve teszik a gépbe, kissé felaprítva, hogy a benne lévő szaponin jól kioldódhasson.

 

Íme a nekem bevált vadgesztenyés mosószer receptje:

Hozzávalók:

  • 1 liter víz
  • 4 db vadgesztenye (külső kemény és belső hártyás héjától megfosztva, lereszelve vagy apróra darabolva)

A vadgesztenyét felrakom a vízzel együtt főni. Forrás után kb 5-10 percig főzöm, ennyi idő alatt kioldódik belőle a szaponin, aminek a mosóhatását köszönheti. Hűlés után leszűröm, üvegbe töltöm és felhasználom illetve hűtőben tárolom felhasználásig (max. 2 hétig).

Ez a mennyiség nekem optimális két hétre, többet nem szoktam készíteni belőle. Ha a vadgesztenye már elég száradt állapotban van, akkor a héja nehezen hámozható. Ilyenkor segít, ha beáztatjuk fél- egy órára forró vízbe, majd ezután hámozzuk meg.

Ha jövőre időmilliomossá válok, akkor terveim szerint az éves vadgesztenye adagot (ami kis fejszámolás után 4×52, azaz 208 db) még friss állapotában meghámozom, lereszelem, sütőben jól kiszárítom, és üvegekbe töltve fogom tárolni. Persze nem árt az óvatosság, úgyhogy lehet, hogy kisebb adaggal fogok így eljárni, nehogy kellemetlen meglepetés érjen. Ha esetleg nem sikerült tökéletesen kiáztatni a dolgot, és a munkám eredménye a komposzton végzi még a felhasználás előtt (Ja, mert természetesen komposztálható is a keletkezett hulladék:))

Még többet a vadgesztenyéről itt olvashatsz

 

Kellemes mosószer készítést kívánok!