A férjemet 3 éve kérlelem, csináljunk aszalót, aminek segítségével az itthoni gyümölcseinket tartósíthatjuk befőzés nélkül. A tartósítási eljárások közül az aszalás során marad meg a gyümölcsök legnagyobb vitamintartalma, plusz nincs pancsolás, megbuggyant befőttek és a tárolására sem kell különösen ügyelni.

Valahogy mindig akkor kaptunk észbe, amikor már értek a gyümölcseink, és már késő volt. Idén azonban, a házifogságnak köszönhetően már időben neki tudott fogni az elkészítésének.

Az alábbi videót a nagylányom készítette a folyamatról.

Aszaltunk már vele epret, paradicsomot és gyógynövényeket is. Nagyon jó hatásfokkal dolgozik. Az epret 2, a paradicsomot 4, a gyógynövényeket pedig 1 nap alatt szárította csontszárazra úgy, hogy alig sütött a nap.

Nagyon várom már, hogy a cseresznyénk is beérjen, most már nemcsak a mentás cseresznyelekvár, hanem az aszalt cseresznye miatt: )

Update: az aszalt cseresznye fantasztikus, valószínűleg, nem marad belőle télire 🙂

Viszont a cseresznyelekvár idén nemcsak mentás, de levendulás verzióban is készült. Hát mit mondjak róla, Isteni! Érdemes kipróbálni!

Itt tekinthető meg a videó az aszalóról.

Régóta nem írtam a blogomat. Hogy miért? Több oka is van, végső soron nem láttam értelmét a folytatásnak.

Aztán nemrég egy pszichológus-hallgató barátnőm felhívta a figyelmemet, hogy milyen hasznos ezekben a nehéz időkben siker-naplót vezetni:
Leírni, tudatosítani magunkban a pozitív történéseket, gondolatokat. Bár már korábban is hallottam ezt tőle, azt hiszem, most értettem meg a valódi fontosságát.

Így folytatom e blogot, elsősorban magam miatt, remélem, aki olvassa elnézi az effajta önzőségem és talál benne hasznosat önmaga számára is. A blog továbbra is marad a kencekészítés és a természetes életmód témájánál, nem a világnézetem vagy az aktuális elmeállapotom kiírásánál.

Bár tudom, hogy a világjárvány sok ember életébe szenvedést hozott, én mégis örülök annak, hogy egy lelassultabb világban élhetjük a mindennapjainkat, ahol könnyebb észrevenni az élet apró részleteinek szépségét is, mely közelebb visz Istenhez, és az ő csodálatos teremtéséhez.

Szeretettel, Csandra

usp=sharinghttps://drive.google.com/file/d/1lQwHq47N0euuulXnvJENQVUYzv0kcvT6/view?usp=sharing

Itt a tavasz, jön a nyár, ilyenkor a bőrömnek több hidratálás és kevesebb olajozás kell. Az új házi kedvencem a lenmagzselé, melyet hidrogél gyanánt használok.

Régen nyáron szívesen használtam hidrogéleket, újabban inkább virágvizeket, mint például a rózsavíz is. A rózsavíz hatásairól már írtam korábban. Most egy másik általam kedvelt, házilag elkészített arcápolót mutatnék be, a lenmagzselét.

A recept alapján 2 evőkanálnyi lenmagot kell felfőzni 2 dl vízzel zselésedésig. Ezután leszűrjük a zselét, hogy a lenmagtól megtisztítsuk. Ügyelni kell rá, hogy ne legyen túl sűrű a zselé, mert akkor nehéz lesz leszűrni.

Az így elkészült zselét hűtőben tárolva 2 héten belül el kell használni, különben romlásnak indul.

Az eltarthatósága meghosszabbítható egy kis kozmetikai grapefruitmag kivonattal, illetve adhatunk hozzá pár csepp illóolajat, amit tolerál és szeret a bőrünk. Én a gerániumot kedvelem az érett bőrömre, az illatáért is teljesen odavagyok!

Ehhez növényekből készített tartósítószert adagolok még, hogy akár 3 hónapig is tárolni tudjam, már ha kitart addig. Arcra, kézfejre, nyakra szoktam használni. Feltölti nedvességgel a petyhüdt, ráncos bőrt, kisimítja annak felületét, de ha többet teszek a kelleténél, akkor kicsit feszül a bőröm tőle. A pigmentfoltjaimat halványítja és estápolónak is kiváló. Amilyen egyszerű, olyan nagyszerű, egyszerűen imádom!!!